








                          INFORMATIKA KoNYVTaROSOKNAK











                              Modszertani Fuzetek

                                      I.






                Osszeallitotta es szerkesztette: Bardosi Maria









                                ISSN 1217-5331

















                                  ECONINFORM


        Budapesti Kozgazdasagtudomanyi Egyetem Kozponti Konyvtar, 1993.




                                                                          1.




                                  I. FEJEZET



         Ha valaki  i n f o r m a l o d i k,  akkor ertesulest  szerez,
         tajekozodik valamirol, a ra vonatkozo szukseges adatokat megszerzi.


         Aki  i n f o r m a l,  az tajekoztat, felvilagosit, ertesit, tudosit.


         Az  INFORMACIO  hir, adat, ismeret, amit a tajekoztatas soran
         eljuttatnak az informaciofelvevohoz.


         Sok tudomany valasztja targyaul az informaciot,
         peldaul:
                     1. informacioelmelet,
                     2. informatika.


         Az egyen  szakmai es  tarsadalmi helyzetet,  hovatartozasat
         meghatarozza az altala befogadott es alkalmazott informaciok
         mennyisege es minosege.


         Tarsadalmi  vonatkozasban  az  informacio  olyan  strategiava teheto,
         amely kialakithatja, megerositheti, befolyasolhatja egy orszagnak a
         vilagban elfoglalt helyet.


         Mi teszi ilyen determinanssa ezt a fogalmat?

                     1.  Az informacio a megismereshez szukseges ADAT,
                         s mint ilyen, hozzajarul a szellemi fejlodeshez.

                     2.  Az informacio egyfajta  kolcsonosseg/kolcsonhatas
                         relacioban aktivizalodik, azaz  KOMMUNIKACIOS
                         TEVEKENYSEG.

                     3.  Az informacio a szervezett oktatasi tevekenyseg
                         ikerparja, a  SZERVEZETT OKTATASON KIVULI
                         ISMERETSZERZES ES -ATADAS FOLYAMATA.


      Az informacio rokonfogalmaival - kozmuvelodes, kommunikacio, edukacio -
      egyutt alkotja a TAJEKOZTATAS szferajat.


      Mivel az informacio fogalma, jelensege meglehetosen osszetett,
      bonyolult dolog, tobbfele megkozelitesben lehet vizsgalni:

                                      - tudomanyos/szakmai  |
                                      - publicisztikai      |    szempontbol.
                                      - elmeleti            |
                                      - informatikai        |





                                                                          2.





         Erdemes megjegyezni, hogy a publicisztikai informacio nem egyenlo
         a zsurnalisztikai informacioval. Ez a megkozelites az informacio
         birtoklasaval fugg ossze, s tulajdonkeppen egyenlo az informacio
         tarsadalmi megfogalmazasaval - ami szlogenkent hangzik -:


                   AZ INFORMACIO HATALOM:

                             P o l i t i k a i
                             (az informaciot tudatosan hasznalva kokemennye
                             lehet tenni egy hatalmat),

                             T a r s a d a l m i
                             (hatasa oriasi - vissza lehet vele elni!),

                             G a z d a s a g i
                             (az informacio aru, de nem ugy viselkedik mint
                             egy atlagos aru, mivel az informacio vegtelenul
                             sokszorozhato).



         Az informacio  KVANTITATIV MODU MEGKOZELITESE  nem azt vizsgalja,
         hogy mi az informacio, hanem azt, hogy  MENNYI.

         Aki kvantitativ modon kozelit az informaciohoz, azt annak TARTALMA
         NEM ERDEKLI.  A tartalom mar filozofiai kerdes.


         Az informacio  FILOZOFIAI SIKON  a  valosagrol  valamilyen  ismeret.
         Nem egyenlo a valosaggal, hanem valamilyen cel erdekeben MODELL A
         VALOSAGROL.


         Az informacio mint a valosag lekepezese felfogas  i n f o r m a c i o-
         l o g i  k  a  i  megkozelites.   Ebben  az  ertelemben  csak akkor
         tudom hasznalni az informaciot, ha rendelkezesemre all egy fogalmi
         rendszer (tezaurusz).



         Mibol all egy informacio?


                                 _____________________________________________

                  - Elemi  ----> egy targyra vonatkozo   + van egy idotenyezoje
                                 konkret ismeret
                                 -------|-------
                                        |
                                        |
                  - Oszetett            |
                                        v
                                 ha ezeket az ismereteket
                                 csoportositom  ----> TEZAURUSZ
                                 _____________________________________________




                                                                          3.





         A d a t l o g i k a i  megkozelitesben az informacio valamilyen
         ismereteknek jelekkel torteno abrazolasa (a jelrendszer lehet
         barmilyen).

                 ________________________________________________

                 informacio              kozvetlen  _
                           \            /            |
                             \    A   /              |
                               VALOSAG               |  MODELLJE
                            /          \            _|
                   adat                    kozvetett
                 ________________________________________________



         Mindezek fuggvenyeben:


         Ha az informaciokkal muveleteket akarok vegezni, akkor
         a d a t o k k a  kell  azokat  t r a n s z f o r m a l n o m.

         Ha az adatokat fizikailag  maradandova akarom tenni, akkor
         RENDSZERRE KELL SZERVEZNEM.  (Ez osszefugg a szamitogeppel,
         de nem egyenlo a szamitastechnikaval.)


         INFORMATIKA  az  informaciok  megszerzesevel,  rendezesevel,
         tarolasaval es feldolgozasaval osszefuggo ismeretek osszessege,
         a  tudomanyos informacio altalanos torvenyszerusegeivel,
         a tudomanyos kommunikacio osszes folyamataval es e  folyamatok
         elvegzesevel  kapcsolatos  tevekenyseggel  foglalkozo tudomanyag.

         Informatikat akkor is lehet muvelni, ha nincs szamitogep.

         Szukebb ertelemben az informatika automatizalt informaciofeldolgozas
         (sok esetben a szamitastechnika szinonimaja az adatfeldolgozo
         rendszerek vonatkozasaban).


         Az  informatika nem informacio vagy informaciok, hanem
         AZ INFORMACIORENDSZEREK TUDOMANYA.

         Ahogy az orvos-,  vagy a mernok"tudomany"  ALKALMAZOTT ISMERET,
         TECHNIKA - ugy az informatika ALKALMAZOTT INFORMACIO.


         Minel  fejlettebb   egy  tarsadalom   (orszag),  annal   nagyobb
         figyelmet forditanak benne  az   i n f o r m a c i o s   i p a r
         terjedelmere -, pl. intenzivebb beruhazas    n o v e l i
         az   i n f o r m a c i o   t a r s a d a l m i    h a t a s a t.

         Az  informacios  tarsadalmakban  (=  erett, posztindusztrialis
         gazdasag) az informacio tobb erteket hozott mint a munka.






                                                                          4.




                       ____________________________________

                                (  munka      )
                       Ertek =  <  toke       >  raforditas
                                (  informacio )
                       ____________________________________




         Az informacio ertekteremto aspektusabol terjunk vissza annak
         legpuritanabb definiciojahoz!


         INFORMACIO (information): az adat tartalma.


         ADAT (data): tenyek,  fogalmak, jelensegek, egyezmenyesen
         abrazolt alakja, amely lehetove  teszi ezek  tovabbitasat,
         tarolasat  es  feldolgozasat.

         (Gyakran helytelenul  azonosnak  tekintik  az  informacioval,
         mellyel  <jel - jelentes>  viszonyban van.)

         Az adat tagabb ertelemben  o l y a  n    i n f o r m a c i o,
         a m e l y e t    a    s z a m i t o g e p p r o g r a m
         k e z e l n i   t u d.


         Az informacio ezen  a ponton kapcsolodik  szervesen az
         INFORMATIKA  szukebb ertelmezesevel:

                      AUTOMATIZALT INFORMACIOFELDOLGOZAS.




         E modszertani fuzet ezzel a metszettel foglalkozik.
         Szandeka szerint a nap mint nap alkalmazott fogalmak pontosabb
         megismereset kivanja szolgalni.
         A felvetett fogalmakat ertelmezi, de nem ismerteti reszletesen.


         Annak, aki tobbet akar tudni, meg kell keresni a megfelelo
         szakirodalmat!
















                                                                          5.





                             II.  F E J E Z E T




         A hardver es szoftver - mint az informatika "eszkozei" - mar az
         oktatasban is megjelentek, s meg ertelmezo szotar sem kell hozza,
         hogy tudjuk:

                     - az elobbi a szamitastechnika gepi hatteret jelenti,

                     - az  utobbi  pedig  azon  programok  osszesseget,
                       amellyel a gepi hatter  mukodtetheto.

         Ezek  mar  annyira  "magyarosult"  fogalmak,  hogy  kiejtes szerinti
         irasuk szabvanyba foglalt, szemben az eredeti  h a r d w a r e   es
         s o f t w a r e  alakkal.



         Ezek  analogiajara  szulettek  az  olyan  evidens  osszetetelek, mint
         a   f i r m w a r  e  =  szamitogepbe epitett nem torolheto program,
         mely rendszeint magaba foglal mindent, amit a szamitogepnek tudnia kell
         mielott lefuttatja  a  kivulrol beadott alkalmazoi programokat.

         Elterjedoben van az o r g w a r e  kifejezes is, amely a
         szamitastechnika es  a  hirkozlestechnika  osszekapcsolasanak,
         egyseges halozatta  (rendszerre)  alakitasanak  szervezestudomanyi
         ismereteit,  elmeletrendszeret  osszefoglalo  fogalom.

         Nem lehet idegen a   c o u r s w a r e   vagy a   t e a c h w a r e
         fogalma sem,  amelyeket  az  oktatasi  anyagok   gyujtofogalmakent
         hasznalnak egyre gyakrabban, elsosorban a  TAVOKTATAS-sal
         (t e l e t e a c h i n g)   osszefuggesben.



         A vilagrol  alkotott ismereteink  gyarapodasa gondolkodasunkat  is
         tagitja. De barmely ismeret csak a  KOZLES  altal valik  informaciova.
         Az informaciot pedig (ld. korabbiakat) csak akkor  tudom hasznalni,
         ha rendelkezesemre all  egy  fogalmi rendszer.

         A fogalmi rendszerek - SZAKMAI TEZAURUSZOK -  kulonboznek!

         Mi azt mondjuk: betuk, szamok, jelek -,  a szamitastechnikaban ez
         egyszeruen k a r a k t e r.

         A szamitogepek   a d a t b a z i s o k a t    g e n e r a l n a k -,
         mi katalogusokat szerkesztunk.

         Mi elkeszitjuk az uj dokumentumrol a  bibliografiai leirast  -,
         a szamitastechnikaban ez   i n p u t  tevekenyseg.








                                                                          6.




         A szamitogepes munkafolyamatok eredmenye  o u t p u t.
         Ugyanez a  konyvtarban egy szakbibliografia vagy ajanlojegyzek
         osszeallitasa.

         Mi informaciot cserelunk  egymassal,
         a szamitogepnek   i n t e r a k t i v   uzemmodja  van.

         Azt mondjak blokkdiagram -,
         mi jobban szeretjuk azt, hogy  f o l y a m a t a b r a.

         A szamitogepesek  a l g o r i t m u s b a n  fogalmaznak-,
         mi ezt az egyetlen  szot  szivesebben  fejezzuk ki mondattal:
         olyan szabalyok  halmaza, amelyek egy feladat vegrehajtasanak
         egymast koveto lepeseit hatarozzak meg.


         Mint  tapasztaljuk,  egy  bizonyos  szintig  csupan
         a  szohasznalat mas, szakmailag a fogalmak lefedik egymast,
         ekvivalensek egymassal.


        Azonban:

        Ha azt mondom  r e a l - t i m e,  vagy  t i m e - s h a r i n g,
        j o b,  t a s k,  t e l e p r o c e s s i n g   s y s t e m s -,
        mar nem  elegendo egy masik kifejezes, hogy:  valos ideju,  idoosztas,
        munka,  feladat,  tavadatfeldolgozo (TAF)  rendszerek  -,
        ekkor mar szakember es  szakember kozotti
        ketiranyu informacios kapcsolatra, azaz
        KOMMUNIKACIoRA VAN SZUKSEG,
        melyben az informacio  forrasa es a vegfelhasznalo kozotti ut
        a leheto legrovidebb, vagyis
        a z   i n f o r m a c i o   t u d a s h o z,
        g o n d o l k o d a s h o z
        v e z e t.


        Nezzuk a legfontosabb informatikai, szamitastechnikai alapokat!

        Az anyag, az energia  atalakitasara szolgalo eszkozok
        osszefoglalo neve  g e p.

        A   s z a m i t o g e p   olyan  eszkoz  (hardware = HW),
        amely informacioatalakitast  vegez:
        szamok, szovegek, kepek, folyamatok stb. osszefuggeseben.
        Ezt az atalakito tevekenyseget  p r o g r a m  (software = SW)
        segitsegevel oldja meg.

        A program adatok meghatarozott sorrendje, utasitasok sorozata,
        amelyeket  a  szamitogep tarol -, atalakit es vegrehajt.
        A szamitogepek matematikai jelekkel es muveletekkel dolgoznak,
        ezert  d i g i t a l i s   eszkozoknek is nevezhetok.

        Ami  digitalis,  az  szamjegyekkel  mert,  ellentetben  az
        a  n  a  l o g, folyamataban mert dolgokkal, pl. homerseklet, ido.






                                                                          7.





           | A szamitogepes informacio legkisebb egysege  a BIT
           | (BInary digiT = binaris szamjegy).


         B i n a r i s  az a szamrendszer, amelynek alapszama <2>.
         A  szamolas olyan modja amelyben ket  ertek lehetseges
         <0> vagy <1> (matematikailag nem lehet semmirol kevesebbet
         elmondani, mint hogy: van vagy nincs).


         A  szamitogep  osszekapcsolt  biteket  tud  kezelni.
         A  legkisebb ilyen kezelheto  egyseg  8 bitbol  all:
                                                                  *
                                 | 7 | 6 | 5 | 4 | 3 | 2 | 1 | 0 |

         Ezt a bitlancot BAJT-nak nevezzuk  (a BY eighT = nyolcasaval
         szora utal). Altalaban  B-nek roviditjuk.  8  bit = 1  bajt.
         A nyolcbites bajt  1  m e m o r i a e g y s e g, amibe
         be tudok tenni, es amibol  ki tudok venni adatokat.


         Definialhatok ugy is, hogy: 1 bajt = 8 bites egyseg = szotag.


         Ez a "szotag" lehet: betu,
                              szamjegy,
                              kulonleges karakter (+ - /).


         A bajtok  k a r a k t e r s o r o z a t o k:  szamok, szavak
                                                       =  szohossz.

         Ugyanannyi "szotagot" jelentenek, ahany karaktert
         tartalmaznak:

                                         pl. haz  =  3 bajt,
                                             17   =  2 bajt.


           | A bajt (B) a szamitogepes muveletek vegrehajtasanak
           | alapegysege.


         Egy szamitogep kapacitasat az hatarozza meg, hogy hany bajtot
         tudok elhelyezni benne.

         A szamitogepben levo  MEMORIA nagysagat Kilo-Bajtokban (KB)
         szokas kifejezni. 1 KB = 1/2 oldalnyi irott informacio.



_________________
 *
  A szamitogep nem egytol tizig, hanem nullatol kilencig szamol.






                                                                          8.





         A szamitogepeket tobb szempontbol lehet osztalyozni:



                               --
                  - mechanikus   |
                    elektronikus |    szamitogep
                               --


                           --
                   - kis     |
                     kozep   |   szamitogep
                     nagy    |
                           --


                   - bitkezeles szempontjabol megkulonboztetunk
                     8-16-32  bites szamitogepeket


                   - a mikrogepek vagy "szemelyi szamitogepek"
                     (Personal Computer-ek -->PC-k)

                                               ---
                     lehetnek    hazi             |
                                 professzionalis  |    kategoriak
                                 |             ---
                                 v
                                (PPC = Professional Personal Computer)



         A szamitogepes torzsfejlodes szempontjabol
         a 40-es evektol  napjainkig
         un.  s z a m i t o g e p e s   g e n e r a c i o k
         alakultak ki.

         Technikai jellemzojuk szerint:


                   I. jelfogo - elektroncso
                      -------   -----------


                  II. tranzisztor (jelet tud erositeni)        (50-es evek
                      ----------- kivaltotta a mechanikai              eleje)
                       |          feladatokat
                       |
                       |          [megjelentek a felvezetok]
                       |
                       v
                     ezzel mar megbizhatobbak, kisebb meretuek, kisebb
                     fogyasztasuak, gyorsabbak a szamitogepek






                                                                          9.





               III. szilicium alapu felvezetok:
                    --------------------------

                         - CHIP (ejtsd: csip)
                           [aramkori lapkanak is szoktak nevezni -
                           a meretek csokkeneset vonta maga utan].
                           A chip olyan egyseg, amely egyetlen
                           sziliciumlapocskanak a feluleten szamos
                           tranzisztort es hasonlo elemet tartalmaz.
                           [Osszeallitva ugy nez ki, mint egy szazlabu
                           bogar, mivel szamos - a csatlakoztatashoz
                           szukseges -  femlaba van.]

                         - IC (Integrated Circuit)
                           Egyetlen chip feluleten elhelyezett aramkorok
                           kombinacioja.
                           [Az IC-t igen gyakran a chippel
                           azonos ertelemben hasznaljak.]

                           Az integralt aramkoroknek kulonbozo
                           fajtai vannak:

               IV. mikroprocessor (m*P)
                   --------------

                   Integralt aramkorokbol felepitett, nagyon kismeretu
                   feladatmegoldo-feldolgozo egyseg (70-es evek eleje).
                   A szamitogep lelket egyetlen integralt
                   aramkorben tudtak elhelyezni.

                   A tarolokepesseg fokozasa minosegi valtozast jelentett.

                   Ezek a IV. generacios szamitogepek a  N e u m a n n - elv
                   alapjan mukodnek.  Eszerint: a szamitogep olyan gep,
                   amely informaciot dolgoz fel, s a feldolgozas lepeseit
                   sajat maga tarolja  (= programozott utasitaskeszlet).


               V. ?

                  A kerdojel itt azert szerepel, mert
                                      az
                       o t o d i k  g e n e r a c i o s
                          s z a m i t o g e p e k e t

                  nem nagyon lehet pontosan meghatarozni.

                  A kapacitas, a feldolgozasi sebesseg, a rendszer
                  oly nagyfoku, magas szintu, hogy a mennyisegi
                  valtozas MINoSEGIBE csapott at  --> szamitogepes
                  halozatok, mesterseges intelligencia.

                  Otodik generacios szinten az emberi agy mukodeset
                  probaljak szamitogepen megkozeliteni.






                                                                          10.





                              III.  F E J E Z E T




         A szamitogeppel kezelt osszefuggo (azonos felepitesu) adatok
         rendezett gyujtemenye az ADATBAZIS (database).

         A katalogusban az informaciohoz mindig egyetlen adat szerint
         lehet hozzaferni. Az adatbazisba egy informaciot egyszer
         kell bevinni es sokfele osszefuggo adatot kereshetek barmely
         szempont szerint.

         Az adatbazis ADATALLOMANYOKBOL (file) all.

         Az adatallomanyokat REKORDOK (a kommunikacio soran
         egyutt kezelt adatok) alkotjak.

         A rekordot MEZoK-bol epitjuk fel.
         A mezo altalaban ket reszbol all:

                 - a z o n o s i t o (vagy hivojel)
                   decimalis szam:  01-tol  n-ig
                   (rendszer/szoftver fuggo, hogy hany mezot enged
                   meg -, tehat mekkora a rekord terjedelme),

                 - t a r t a l o m

         A mezok osztalyozhatok ismetelhetoseg szempontjabol is:

                 - i s m e t e l h e t o
                   (ha 1 rekordban tobbszor fordul elo),

                 - n e m   i s m e t e l h e t o
                   (ha nem, vagy csak 1-szer fordul elo).

         A mezo szerkezetet tekintve lehet:

                 - e g y s z e r u
                   (ha nem tartalmaz almezot),

                 - o s s z e t e t t
                   (ha almezot tartalmaz).



          Az ALMEZo a legkisebb keresheto egyseg.


          A mezokon belul KARAKTEREK (jelek) vannak, ezek mar nem
          kereshetok, nem cimezhetok.


          Megcimezheto informacio = onalloan elerheto mezo.






                                                                          11.






         A karakter  egy bajtnyi  informacio, mely  jelenthet egy  betut, egy
         szamot vagy csak  a szamitogep  szamara ertheto  specialis utasitast.
         Egy bajtban 256 fele ertek lehet.


         Az  a d a t b a z i s  "atomja"   a   r e k o r d =  1 dokumentum.
         A rekordok osszessege az adatbazis (AB).   A rekord reszei az
         a d a t m e z o k  (ezek  hatarozzak  meg  az adatbazis erteket).
         Az adatmezok kulon kereshetok.


         Az adatbazis logikailag ket nagyobb reszbol all:

                 - a l a p f a j l  (linearis vagy szekvencialis fajl
                                     = rekordok sorozata),

                 - i n v e r t a l t   f a j l  (keresofogalmakhoz tartozo
                                                 rekordok).

          A rekord, amikor bekerul az adatbazisba,  a u t o m a t i k u s a n
          kap egy sorszamot. Ez az MFN  =  Master File Number --> 1-tol  n-ig,
          es ez megvaltoztathatatlan.

          Egy alapfajlbol csak ugy tudok visszakeresni rekordot,  ha tudom
          az MFN-jet. E modszer azonban az alapfajl  s z e k v e n c i a l i s
          volta miatt nem teszi lehetove a gyors visszakeresest.


          A gyors viszszakeresest szolgalja  az invertalt fajl
          =  forditott allomany,  kiforditott fajl.


          Az invertalt fajl megmondja, hogy hany talalatom van [MFN].
          Ezeket megjeleniteni az alapfajl segitsegevel tudom.


          Peldaul:


          dokumentum-                                          inver-
          jellemzok:                                           talva:


                      |                                    |
                      |                                    |
          <1> A,B,C   |   kiveszem az osszes keresheto     |   <A> 1,3
                      |   szempontot, s ezeket rendezett   |
          <2> B,C     |   (pl. targyszojegyzek) formaja-   |   <B> 1,2
                      |   ban felirom, s minden egyes      |
          <3> A,C,D   |   targyszo moge felirom az MFN-jet |   <C> 1,2,3
                      |                                    |
                      |                                    |   <D> 3
                      |                                    |






                                                                          12.




         Az  i n p u t  tevekenyseg soran valaki a dokumentumot feldolgozza
         rekordda. Az  input  bemenet  vagy  bevitel. Az  az  ut, amelyen
         keresztul  az  adat a  szamitogepbe jut.

         A  k e r e s e s  (query)  az a tema, amellyel hozzank fordulnak.

         A  k e r e s o k e r d e s  jol definialt magyar tomondat (nem
         szerepelhet benne pl. hogy: kulonos tekintettel).

         A  k e r e s o s z a v a k  (search form)  targyszojegyzekben,
         tezauruszban  talalhatok,  vagy   f r e e - t e x t  tipusu
         rendszerben  szabad  targyszavak hasznalhatok.

          A keresoszavak  B o o l e - o p e r a t o r o k k a l  is
          osszeallithatok:



           <OR>                                          Termeszetes
                                                         nyelven     <ES>
                       Adrhhhhhhhhhhhhdl                         helyettesiti.
                        vv::::::vv
                        vv:::drhhhhhhhhhhhhdl
                        vv:::vv::vv:::vv         vagy  A
                        vv:::vv::vv:::vv         vagy  B
                        urhhhhhhvvhhhhul:::vv         vagy  MIND A KETTo
                            vv::::::vv
                           Burhhhhhhhhhhhhul



           <AND>                                         Nem a koznyelvi es,
                                                         hanem az    <IS>
                       Adrhhhhhhhhhhhhdl                         a megfeleloje.
                        vv      vv
                        vv   drhhhhhhhhhhhhdl
                        vv   vv::vv   vv
                        vv   vv::vv   vv
                        urhhhhhhvvhhhhul   vv
                            vv      vv
                           Burhhhhhhhhhhhhul



           <NOT>                               Azokat az informaciokat
                                               jelenti, amelyek  a  <B>
                                               keresofogalmat tartalmazzak,
                       Adrhhhhhhhhhhhhdl               de az  <A>  keresofogalom
                        vv      vv               nem fordul elo bennuk.
                        vv   drhhhhhhhhhhhhdl
                        vv   vv  vv:::vv
                        vv   vv  vv:::vv
                        urhhhhhhvvhhhhul:::vv
                            vv::::::vv
                           Burhhhhhhhhhhhhul






                                                                          13.




         Az adatbazisok lehetnek:

              - bibliografiai adatbazisok
                -------------

              - faktografiai adatbazisok
                ------------
                [ezek forrasinformaciokat tartalmaznak, numerikusak,
                utmutato tipusuak]

              - teljes szovegu adatbazisok
                --------------
                [altalaban kezikonyvek, folyoiratok, napilapok, hirugy-
                noksegi jelentesek teljes szoveget tartalmazzak]

                Lehetove teszik specifikus, gyakran nem indexelt fogal-
                mak kereseset, es biztositjak a teljes publikaciohoz
                valo gyors hozzajutast.

              - real-time (valos ideju) adatbazisok
                ---------
                [ezek a vegfelhasznalokat megcelzo adatbazisok
                elsosorban uzleti, penzugyi es  hir  jellegu
                informaciokat  tartalmaznak:  a   nap  folyaman
                folyamatosan aktualizaljak oket].


         A szamitogepes adatbazis:
             i n f o r m a c i o k e r e s o    r e n d s z e r,
             azaz  olyan  szervezett  informaciogyujtemeny, amelyet
             megfelelo szellemi es technikai segedeszkozokkel latnak  el,
             hogy  a   benne  tarolt  informaciok kereshetok,  vagyis
             a  feltett kerdesekkel  osszehasonlithatok  es  a kerdezok
             reszere megvalaszolhatok legyenek.


         Az ilyen tipusu tajekoztatas
               v i s s z a k e r e s o   t a j e k o z t a t a s
         [ezt ertjuk egyebkent informacios rendszeren].


         A visszakereso tajekoztatas elemzett informaciok rendszere,
         amelyek fejlett adatbankokban tarolodnak, s ezekbol disszeminalodnak
         szelektiv modszerrel, s ezekbol lehet kivalasztani a   p e r t i e n s
         (targyra vonatkozo) informaciot.


         Ha  a   r e l e v a n s   (fontos, lenyeges, donto)   szakmai
         informaciok mennyisege es feldolgozasuk lehetetlensege kozott
         fennallo  ellentmondast nevezzuk  i n f o r m a c i o s  v a l s a g-
         nak, akkor ezen ellentmondas feloldasara szolgalo tevekenyseg
         az  i n f o r m a c i o s   t e v e k e n y s e g.


         Az informacios tevekenyseg elmeleti alapjaval az  i n f o r m a t i k a
         foglalkozik.  Muveloi szakinformatorok, informatikusok.






                                                                          14.





         I n f o r m a t o r:  barmely tudomanyban,  vagy gyakorlati
         szakteruleten dolgozo szakember, aki  tudomanyos informacios
         tevekenyseget vegez, es munkajaban az informatika eredmenyeire
         tamaszkodik.



         I n f o r m a t i k u s:   az informatika szaktudosa
         (elsosorban a legkepzettebb informatorokbol kerulnek ki).



         Ha elfogadjuk, hogy  a tudomanyos informacio  a megismeresi
         folyamat soran  nyert  logikus  informacio,  amely
         adekvat  modon  tukrozi  az  objektiv  vilag  torvenyszerusegeit,
         s   melyet   a   tarsadalmi   es   tortenelmi gyakorlatban
         felhasznalnak, valoban felmerulhet-e annak a kerdese
         - mert tobbekben  felmerult - : tudomany-e az informatika?
         Felfoghato- e az informacio (a tudatban meglevo, vagy e tudat
         tartalmanak lejegyzesekent fizikai informaciohordozokon
         megjelenitett ismeret) az anyag egyetemes tulajdonsaganak?
         Joggal tart-e igenyt arra az informatika, hogy
         onallo tudomanykent kezeljek?



         T u d o m a n y:  a  termeszet, tarsadalom es a gondolkodas
         objektiv osszefuggeseirol szerzett, igazolhato ismeretek rendszere.
         Az osszefuggesek   (az ismeretek osszefuggesei)   azonban
         az  egyes szaktudomanyokban  leteznek, nem  az informatikaban.


         Az  informacios  tevekenyseg  praktikus  ismeretek,  modszerek
         oszszessegen  alapulo  affele  "szellemi  regeszet", amely
         specialis  eszkozok  (informaciokereso nyelvek)  segitsegevel
         vegez tudatos "asatasokat" az  ismeretek dokumentumokba  "sullyedt"
         rendszereben, hogy az emberiseg
                  s z e l l e m i   k u l t u r k i n c s e i
         mindenki,  az  utokor  szamara  is   hozzaferhetok legyenek.
         Ha tudomany,  annak   a  tudomanya:   hogyan  keressunk,
         s  alkalmazzunk  meglevo ismereteket uj ismeretek teremtesere.




















                                                                          15.






         Osszeallitotta:  Bardosi Maria



         Drotos Laszlo (NME, Miskolc) es Kokas Karoly (JATE, Szeged)
         olvasta a kezirat preprint valtozatat, es adott nehany tanacsot.
         Volt, amit felhasznaltam kozuluk, tobb esetben azonban ragaszkodtam
         a sajat allaspontomhoz. A vegeredmenyert tehat ok nem felelosek.
         Termeszetesen mindent koszonok nekik.





         Forrasmunkak:


                       1. Bardosi Maria: A tajekoztatas utja
                          az ismeretektol az informacioig - in nuce.
                          = TMT. 29.evf. 1982. 1-2.sz. 31-34.p.

                       2. Fulop Geza: Ember es informacio.
                          Bp. Muzsak, 1983.

                       3. Mi micsoda magyarul a szamitastechnikaban.
                          Mikroszamitogepes ertelmezo szotar.
                          Szerk. Kis Adam.
                          Bp. Tomegkommunikacios Kut.Kpt., 1986.

                       4. Oxford Szamitastechnikai Ertelmezo Szotar.
                          Bp. Novotrade, l989.

                       5. Mero Laszlo: Eszjarasok.
                          Bp. Akademia-Optimum, 1989.

                       6. Theodore Roszak: Az informacio kultusza.
                          Bp. Europa, 1990.





         A Modszertani Fuzetek szakmai vitaja 1992. majus 18-an volt
         a BKE Kozponti Konyvtar Fejlesztesi osztaly munkatarsainak
         koreben.















